1. A 2 éves szavatossági időintervallum alatt a bizonyítási teher a felek között megoszlik. A vásárlást követő első 12 hónapban a bizonyítási kötelezettség a kereskedőt terheli, a következő 12 hónapban ez vásárlóra hárul át. Vásárlástól számított 12 hónapon túl észlelt hiba esetén vegye fel a kapcsolatot a forgalmazóval és egyeztessenek a hibáról.
2. Amennyiben a forgalmazó nem tudja eldönteni, hogy a hiba gyártási vagy használati eredetű vegyenek fel Jegyzőkönyvet.
3. Hozza el a terméket, a forgalmazó által kiállított Jegyzőkönyvet üzletünkbe személyesen vagy küldje el postai úton vagy futárral! (3 hónapnál korábbi jegyzőkönyvet tudunk csak elfogadni)
4. Lábbelit tiszta állapotban kérjük leadni.
5. Szakértés díjának fizetése minden esetben a Megbízó kötelezettsége.
6. A díjazás és fizetés módjáról érdeklődjön emailben –  Kérjen szakértői árajánlatot itt! 
7. A termék és a szakértői díj beérkezését követően kezdődik el a bevizsgálás.
8. Vállalási határidőnket – az éppen aktuális munkamennyiségünket figyelembe véve – mindenkor igyekszünk a lehető legszűkebbre venni. Ennek idejét a megbízás átvétele alkalmával jelezzük.
9. Vizsgálat után a terméket a szakvéleménnyel és a számlával együtt a megadott címre visszapostázzuk, vagy az előre megbeszélt naptól kezdve nyitva tartási időben személyesen üzletünkben átvehető.
10. Ezt követően a forgalmazó és a vásárló egymás között rendezi a reklamációs ügyet, figyelembe véve a független szakértői véleményt.
11. Szakértői vélemény elfogadása egyik fél számára sem kötelező. Fogyasztói panasz elutasítása esetén a vásárló a lakcím szerint illetékes Békéltető Testülethez fordulhat vagy másik szakértő cégtől is kérhet állásfoglalást.

A vásárlók minőségi kifogásának intézését a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet és annak módosításáról szóló 18/2020. (VI.12.) ITM rendelet szabályozza. E rendelet alapja a Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény 6:157-6:174. §-ai, amelyek a vásárlóknak biztosított kellékszavatossági jogokat szabályozzák.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157-6:174. §-ának hibás teljesítésre vonatkozó főszabálya szerint a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatást nyújtó fél) hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Hibás teljesítés esetén kellékszavatosságról beszélünk, ami az eladó (forgalmazó) hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Szavatosság csak a rejtett hibákra vonatkozik. Tehát amennyiben az eladó (forgalmazó) a vásárlást megelőzően közölte a termék hibáját, nem kötelezhető helytállásra. Ezt a felelősséget a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már benne van a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezt nevezik rejtett vagy gyártási hibának). Kellékszavatossági igényt a forgalmazó üzlet felé szükséges benyújtani.

Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által a fogyasztónak eladott termék hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját megfelelő határidőn belül javítsa ki, amennyiben ez a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A szavatosság nem összetévesztendő a jótállás (közismert néven „garancia”) fogalmával! A jótállás a szavatossággal rokon, a mellett igénybe vehető, ahhoz képest a fogyasztóknak többletvédelmet nyújtó jogintézmény. Jótállási kötelezettség esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt áll helyt, amely a jótállás időtartamán belül merül fel.

A fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. A termékek minőségi kifogása esetén egy éven át a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor keletkezett-, vagy a nem rendeltetésszerű használatból ered. Ebben az esetben ennek teljes költségviselése is a forgalmazót terheli. A szavatosságból fennmaradó egy évben pedig (a vásárlástól számított 24. hónap végéig) viszont a fogyasztónak kell bizonyítania állításának igazát saját költségén, de a forgalmazó átvállalhatja annak a díját.

A törvény ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát, vagyis az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő egy éven belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.

A szakvélemény továbbra sem kötelező akkor, ha a kereskedő nem vitatja a fogyasztó igényét, például mert egyértelműen gyártási hibáról van szó, a forgalmazónak lehetősége van saját hatáskörben a terméket elbírálni.

A minőségi kifogásokkal kapcsolatos vitákban az azok megállapodásos rendezését segítő békéltető testületek is eredményesebben működhetnek közre, ha részletes szakvélemény áll rendelkezésre.

Hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle szavatossági igényt érvényesíthet a vevő/ fogyasztó:

Az első lépcsőben kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, amelyek közül, főszabály szerint, választhat.

Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladó vállalkozásnak.

Csere esetén csakis olyan terméket köteles a fogyasztó elfogadni, amely adottságai, tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.

A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Törekednie kell arra, hogy legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ha a kijavítás, kicserélés időtartama a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időpontjáról.

Második lépcsőben árleszállításra és elállásra (amelyek közül szintén választhat) akkor van lehetősége a vevőnek, ha a kijavításra vagy kicserélésre, a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt, nem volt joga, vagy azt a vállalkozás nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül.

Az árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni, és azt olyan mértékkel kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis a vállalkozásnak a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell adnia. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.

A fogyasztót megilleti az a jog is, hogy a választott szavatossági igényéről másikra térjen át. Jogszabály nem tartalmaz arra nézve előírást, hogy hányadik sikertelen javítás után érvényesíthető egyéb igény, így például csere, árleszállítás vagy elállás. Ennek eldöntése a Békéltető Testület vagy a Bíróság feladata, aki az adott ügy valamennyi körülményének – így különösen a sikertelen javítások száma és ideje, a termék jellege, értéke, a hiba gyors orvoslásához fűződő fogyasztói érdek – gondos mérlegelése alapján kötelezheti az eladót másik igény teljesítésére.

A Jogszabály értelmében a vásárlástól számított egy éven belül a forgalmazó köteles eljárni reklamációs ügyben, így viselni ennek költségét, egy éven túl és két éven belül azonban ez a vásárló feladata.

A megbízó fél a díjat a helyszínen készpénzben vagy bankkártyával fizetheti ki, postai úton történő feladás esetén a számlát átutalással tudja kiegyenlíteni. A befizetés tényét igazoló számlát a megbízó fél nevére állítjuk ki.

Szakértői árainkat a piaci viszonyok között igyekszünk a lehető legkedvezőbben kialakítani.

A visszapostázás költségét a mindenkor aktuális MPL postaköltség alapján határozzuk meg.

Kérjen szakértői árajánlatot!