Jogi kalauz

Hibás teljesítés esetén kellékszavatosságról beszélünk, ami az eladó (forgalmazó) hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Szavatosság csak a rejtett hibákra vonatkozik. Tehát amennyiben az eladó (forgalmazó) a vásárlást megelőzően közölte a termék hibáját, nem kötelezhető helytállásra. Ezt a felelősséget a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezt nevezik rejtett vagy gyártási hibának). Kellékszavatossági igényt a forgalmazó üzlet felé szükséges benyújtani.

Az új Ptk. vezette be a termékszavatosság fogalmát, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás által a fogyasztónak eladott termék hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját megfelelő határidőn belül javítsa ki, amennyiben ez a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A szavatosság nem összetévesztendő a jótállás (közismert néven „garancia”) fogalmával! A jótállás a szavatossággal rokon, a mellett igénybe vehető, ahhoz képest a fogyasztóknak többletvédelmet nyújtó jogintézmény. Jótállási kötelezettség esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt áll helyt, amely a jótállás időtartamán belül merül fel.

A fogyasztó a teljesítés időpontjától számított 2 éves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit.

A törvény ismeri a hibás teljesítési vélelem fogalmát, vagyis az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő egy éven belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2022. januártól vásárolt termékek esetében a vásárlástól számított egy éven belül felismert hiba ügyében a bizonyítás terhe a forgalmazót illeti. Az egy év leteltével a bizonyítási teher azonban megfordul, és a továbbiakban a vevőnek kell a hiba okát bizonyítania, és vállalni az ezzel kapcsolatos költségeket.

Hiv.: https://kormany.hu/hirek/tovabb-erosodnek-a-fogyasztok-jogai-2022-ben-is

Hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle szavatossági igényt érvényesíthet a vevő/ fogyasztó:

• Az első lépcsőben kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, amelyek közül, főszabály szerint, választhat.

Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladó vállalkozásnak.

Csere esetén csakis olyan terméket köteles a fogyasztó elfogadni, amely adottságai, tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos.

A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Törekednie kell arra, hogy legfeljebb 15 napon belül elvégezze.

• Második lépcsőben árleszállításra és elállásra (amelyek közül szintén választhat) akkor van lehetősége a vevőnek, ha a kijavításra vagy kicserélésre, a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt, nem volt joga, vagy azt a vállalkozás nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül.

 Az árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni, és azt olyan mértékkel kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis a vállalkozásnak a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell adnia. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye.

A fogyasztót megilleti az a jog is, hogy a választott szavatossági igényéről másikra térjen át. Jogszabály nem tartalmaz arra nézve előírást, hogy hányadik sikertelen javítás után érvényesíthető egyéb igény, így például csere, árleszállítás vagy elállás. Ennek eldöntése a Békéltető Testület vagy a Bíróság feladata, aki az adott ügy valamennyi körülményének – így különösen a sikertelen javítások száma és ideje, a termék jellege, értéke, a hiba gyors orvoslásához fűződő fogyasztói érdek – gondos mérlegelése alapján kötelezheti az eladót másik igény teljesítésére.